8. fejezet

-Jól van. –mondtam.
-Megkaphatlak este? –kérdezte.
-Mármint, hogy? –kérdeztem vissza.
-Elvehetem szüzességed? –kérdezte.
-Honnan tudod, hogy szűz vagyok? –kérdeztem.
-Tegnap amikor megcsókoltalak és kigomboltam az egyenruhádat nagyon zavarban lettél. –mondta.
-Hisz a tanárom vagy. –mondtam.
-Jó ez igaz. De megkaphatlak este? –kérdezte.
-Nem tudom. Talán. Csak akkor ha a szüleim nem lesznek otthon. –mondtam mosolyogva.
-Most kapok valamit? –kérdezte mosolyogva. Odahajoltam hozzám majd egy hosszú puszit nyomtam az arcán. –Csak ennyit?
-Igen csak ennyit. –mondtam mosolyogva.
-Na ne már.... –makacskodott.
-SungGyu érd be ennyivel. –mondtam. Helyre mentem majd tanulni kezdtem. 10 perc múlva jöttek a többiek is. Aztán megkezdődött az óra. Úgy a közepe felé kihívott felelni. Sikeresen 5ösre feleltem. Amikor helyre mentem megszólalt ChiHoon.
-Tanár úr még jól meg tetszett nézni Michit. –mondta ChiHoon.
-Héé! ChiHoon ne beszélj ilyeneket! Ezzel még viccelni sem szabad. Igaz Park Hye Min kis asszony nagyon szép de tanár vagyok. Nem kezdek ki diákokkal.  –mondta SungGyu. Az óra egyre gyorsabban és gyorsabban telt.
-Michi! Mi van veled? Olyan boldog vagy. –vigyorgott Rachel.
-Nincsen semmi csak.... –mondtam majd éreztem, hogy valaki óvatosan, feltűnés nélkül a kezét a derekmara csúsztatta.
-Michi beszélnem kell veled. Velem jönnél? –kérdezte.