-Hát múlt hét péntek óta. –mondtam mosolyogva.
-És hogyan bírjátok ki, hogy ne essetek egymásnak óra közepén? –kérdezte ChiHoon.
-Hát nem tudom. Én úgy kibírom. –mondtam.
-Én pedig abban reménykedem, hogy este majd együtt lehetünk. –mosolygott SungGyu majd megcsókolt.
-Egyébként nagyon aranyosak vagytok együtt. –mondta ChiHoon.
-Köszönjük ChiHoon. –mondtam. SungGyura néztem majd odahajoltam ChiHoonhoz és köszönet képp megcsókoltam.
-Akkor pénteken azért nézted meg annyira Michit órán. –mondta ChiHoon.
-Na igen. Meg hát abban az egyenruhában.... Nagyon vonzotta a tekintetemet. –mosolygott SungGyu.
-Ja és SungGyu nem érzel ilyen késztetést magadban, hogy te itt és most megakarod kapni? –kérdezte ChiHoon.
-De nagyon sokat érzem ezt de mindig az a vége, hogy bemegyünk a szertárba és csak 1 csókot kapok. Semmi többet. –mondta SungGyu.
-De amikor most bementem utánad a férfi mosdóba.... Megfogtam a farkad. –mondtam.
-Az igen. Michi! Még milyen öm.... olyan más vagy. Olyan vad. –mondta ChiHoon.
-Hát jó. –mondtam.
-Ki tudja még rajtam kívül a kapcsolatotokat? –kérdezte ChiHoon.
-Hát az én részemről anyu, apu, te meg Rachel. –mondtam.
-Nálam a srácok 6an, a nővérem meg anyu és apu. –mondta SungGyu.
-Értem. Nekem most mennem kell! Nem akarlak titeket zavarni. –mondta ChiHoon.
-Engem nem zavarsz. Nyugodtan maradhatsz. –mondtam.
-Engem se zavarsz. Mivel nem én vagyok a házi gazda. –mondta mosolyogva SungGyu.
-Akkor maradok. –mosolygott.
-Jó. Szerintem aludhatunk is. –mondtam. Szorosan odabújtam SungGyuhoz, ő pedig magához ölelt. ChiHoon hátulról átölelt majd elaludtunk. Reggel fordítva keltünk. ChiHoonhoz voltam odabújva és SungGyu ölelt át hátulról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése