40. fejezet

Anyáék beleegyeztek az esküvőbe. Nagyon boldog voltam. Az idő egyre gyorsabban telt. Az esküvő időpontja már ki volt tűzve ami pedig Július 4-e volt. Mindenki készülődött. Az esküvő napján eltűnt SungGyu. Már nagyban ott vártam a helyszínen de ő csak 1 órás késéssel érkezett meg. Dugóba keveredett. Én meg már azt hittem, hogy az esküvő napján gondolja meg magát. De ezt leszámítva nagyon tökéletes volt minden. A suliban átvettem SungGyu helyét. Így én tanár lettem ő pedig maradt énekes. De pár hete előléptettek igazgató helyettessé. Így több fizetést kapok. Ami az én pénzem lesz. Mert nem egyesítettük a kasszánkat. Így mindkettőnk külön foglalkozik a pénzügyi dolgokkal. Nagyon boldogok vagyunk. Egyszerűen imádom SungGyut! Csodálatos sőt.... tökéletes pasi. Erre vártam már kicsi korom óta. Egy jó pasit találjak magam és azt pedig megtartom életem végéig.
                                         ~The End!~

39. fejezet

-Köszönöm. –hajolt meg mélyen. SungGyu rám nézett majd elmosolyodott.
-Michi csókold már meg! Mi a kocsinál leszünk. –mondta anya mosolyogva. Miközben egy kicsit SungGyu felé tolt.
-Jó nem soká megyek. –mondtam. Odaléptem SungGyuhoz majd átkaroltam a nyakát és hosszan megcsókoltam.
-Szeretlek Michi! –mondta.
-Szeretlek! Veled akarok lenni.... Örökre! –mondtam majd újra megcsókoltam.
-Menj haza és bontsd ki az ajándékomat. –mondta mosolyogva.

-Majd veszek neked valamit. –mondtam.
-Nem kell. Nekem elég volt ez a kis kalandunk a szertárban. –mondta majd megcsókolt.
-Majd felhívlak telefonon. –mondtam.
-Jól van. Most menj nem akarom, hogy megharagudjanak a szüleid. –mondta.
-Nem fognak. –mondtam mosolyogva.
-Szeretlek! –mondta majd megcsókolt.
-Szeretlek! –mondtam majd elindultam a kocsihoz. Beszálltam majd hamar haza is értünk. Felsiettem a szobámba majd elővettem az ajándékot a táskámból. Mellette még találtam egy kis dobozt. Kibontottam a csomagot és egy Infinite Destiny album volt. Mellette egy óvszer? Ezt miért tette oda? Majd kibontottam a dobozt. Egy gyönyörű szép gyűrű volt benne. Pár óra múlva amikor fel akartam volna hívni SungGyu pont akkor lépett be a szobámba.
-Szia! –vigyorgott.
-SungGyu mik ezek? –kérdeztem miközben a gyűrűre és az óvszerre mutattam.
-Az óvszer az az amikor a férfi mosdóba utánam jöttél és a melled közül kivetted. Ez még az. Megtartottam. –vigyorgott. Aztán lefagyott az arcáról a mosoly. Odalépett hozzám majd magához húzott és átkarolta a derekamat. –A gyűrű pedig.... Szeretném ha a feleségem lennél Michi. Nagyon szeretlek és veled akarom leélni az életemet.
-O-okés.... –mondtam.
-Szóval? Igen vagy nem? –kérdezte egy kis reménységgel.
-Te, hogy kérdezhetsz ilyet? –kérdeztem idegesen majd eltoltam magamtól. –Még szép, hogy leszek a feleséged.
-Michi.... –mondta majd megcsókolt. Felhúzta az ujjamra a gyűrűt majd lementünk anyáékhoz.

38. fejezet

Aztán visszamentem SungGyu szertárába. Elvettem a táskámat. Ő csak vigyorgott valamin. Nem értettem micsodán.
-Figyelj SungGyu! Nekem most vissza kell mennem az igazgatóihoz. Anyáék biztos végeztek már. –mondtam.
-Visszakísérlek. –mondta. SungGyu elindult az ajtó felé. Én egy kicsit hezitáltam majd megfogtam a kezét magam felé fordítottam és hosszasan megcsókoltam. –Ah.... Ne....
-Miért? –kérdeztem.
-Mert így totál felizgatsz. –mondta.
-Na és így? –kérdeztem majd újra megcsókoltam. Nyelvemet áttoltam ajkai között. Simogatni, ízlelgetni kezdtem puha nyelvét. Közben a kezem levándorolt férfiasságához. Simogatni kezdtem a ruhán keresztül.
-Te most kikezdesz a tanároddal? –kérdezte mosolyogva.
-Igen. Kérem büntessen meg. –mondtam majd felültem az asztalra.
-Ez most hosszú szünet? –kérdezte.
-Igen az. –mosolyogtam.
-Akkor mire várunk? –kérdezte. Bezárta az ajtót majd nekem esett. Elkezdte csókolgatni a nyakamat. Levette rólam a cipőt majd a nadrágot. Lehúzta a nadrágját majd a bugyimat. Egy ideig simogatott majd lehúzta a boxerét felhelyezte az óvszert majd belém hatolt. Magamhoz öleltem majd elkezdtem halkan a fülébe nyögni. SungGyut ez még jobban felizgatta és erősebben nyomott. Végül felemelt és leült az egyik székre. Amikor elhelyezkedett a kezét a hátamhoz tette. Mozogni kezdtem közben csókoltam SungGyu nyakát. Néha megharaptam vagy megszívtam. Egy idő után elélveztünk. Pár perc kellett ahhoz, hogy minden visszatérjen a normális kerékvágásba. Ez után felöltözünk. Megcsókoltuk egymást majd kimentünk a szertárból. Még mindig szünet volt. Az ebéd szünet mindig hosszú. Visszamentünk az udvarra. Leültünk egy padra majd beszélgetni kezdtünk. Aztán jöttek anyáék.
-Mehetünk? –kérdezte anya.
-Igen. –mondtam majd felálltam. Elindultunk majd SungGyu utánunk szólt.
-Uram kérem várjon. –szólt SungGyu. Megálltunk majd hátra fordultunk. SungGyu odajött hozzánk majd rám nézett.
-Mondjad fiam. –mondta apa.
-Sajnálom ezt az egészet. Nem akartam ezt tenni a lányukkal. Szeretem sőt imádom. Nem akarok tőle elválni. Michi ez alatt a pár hét alatt az életem részévé vált. Már nem tudom elképzelni magamat nélküle. Ő adott nekem mindenhez erőt. Csak miatta volt kedvem bejönni az iskolába. Meg az egész naphoz miatta volt kedvem mert tudtam, hogy láthatom és újra érezhetem csókjait, érintéseit. Szeretem és tényleg sajnálom ami történt. –mondta.
-Semmi baj! Michi is nagyon szeret téged. Még a történtek ellenére is. –mondta anya mosolyogva.
-Nem akartunk titeket elválasztani egymástól. Mi tudjuk, hogy igazán szereted a lányunkat. –mondta apa.

37. fejezet

Kimentem az udvarra. Leültem az egyik padra majd elkezdtem gondolkodni. Magán tanuló vagyok.... Nem fogok többet a barátaimmal találkozni. Sok szabadidőm lesz. Foglalmam sincs mivel töltsem el. Egyszer csak azt éreztem, hogy valaki mögém áll és megfogja a vállamat. Hátra néztem majd felálltam.
-Jó téged is látni. –mosolygott.
-Most mennem kell. –mondtam majd indulni készültem de megfogta a kezemet.
-Kérlek beszéljünk egy kicsit! –mondta.
-SungGyu.... –kezdtem.
-Csak 5 perc lesz. –mondta. –Kérlek!
-Na jó. –mondtam majd visszaültem. SungGyu leült mellém.
-Figyelj! Én nem akarom ezt. Ha úgy akarod akkor szakíthatunk. Ezt most nem azért mondom mert már nem szeretlek mert imádlak! De ezek után már kétlem, hogy együtt szeretnél velem lenni. Nyugodtan elmondhatod nekem ha már nem szeretsz. –mondta.
-Várj! Te honnan veszed, hogy már nem szeretlek? –kérdeztem.
-Miért szeretsz? –kérdezte.
-Az nem kifejezés. Én attól, hogy magán tanuló lettem ugyanúgy szeretlek! –mondtam mosolyogva.
-Michi.... ez most komoly? –kérdezte ledöbbenve.
-Igen SungGyu szeretlek! –mondtam. SungGyu közel hajolt majd amikor megakart volna csókolni elhajolt. –Ezt most nem mondod komolyan?

-Gyere velem! –mondta mosolyogva majd ajkába harapott.
-Minek? –kérdeztem.
-Van egy meglepetésem. –mosolygott. Felálltam majd követtem SungGyut. Bevezetett a szertárjába. Már megint mire készül?
-SungGyu.... Mire készülsz? –kérdeztem. Odament az asztalához majd megfogott egy kis csomagot.
-Ez a tied. –mosolygott.
-De miért? –kérdeztem.
-Ma vagyunk 2 hónaposak. –mondta.
-Úristen. Tényleg! Sajnálom SungGyu, hogy én vettem neked semmit. Csak tudod annyira kiment a fejemből. –mondtam.
-Nem kell semmit sem venned. Nekem elég vagy te is. –mosolygott. Odajött hozzám majd a kezembe nyomta a csomagot. –Tedd el a táskádba és majd otthon nyisd ki!
-Hát jó. De figyelj megfognád a táskámat? Elmegyek a mosdóba. –mondtam. Odaadtam SungGyunak a táskámat majd elmentem a mosdóba.

36. fejezet

A ruhám!

Szakadó esőbe elindultam haza. Hazamentem és egyből befeküdtem az ágyamba aludni. Úgy pár óra múlva fel is keltem. Egész nap nem csináltam semmit így a napom hamar eltelt. Egyszer csak haza jöttek anyáék. Lementem hozzájuk és beszélgettünk. Elmondtam nekik mindent. Nagyon meglepődtem azon, hogy anyáék nem tiltottak el SungGyu. Aztán felmentem a szobámba, elmentem zuhanyozni majd lefeküdtem aludni. Másnap anya felkeltett, hogy bemenjünk a suliba. Nem volt semmi kedvem. De felvettem egy fekete hosszú nadrágot, egy fehér atlétát, egy szürke zakót egy fekete magassarkút és egy nap szemüveget. Egy kicsi szájfényt vittem fel ajkaimra majd össze fogtam a hajamat. Aztán beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Amikor megérkeztünk miért is ne szünet volt. Mindenkit leküldtek a teremből. Bementünk a suliba levettem a szemüvegemet. Mindenki megnézett.... Nem értem mi olyan érdekes rajtam. Az igazgató felé vettük az irányt majd anyáék bementek. Nekem kint kellett maradnom.
-Michi! –szólt Rachel majd odajött hozzám.
-Mi van? –kérdeztem.
-Miért kellett bejönniük a szüleidnek? –kérdezte.
-Nem mindegy? Most minek foglalkozol velem? Tegnap semmibe néztél most meg már így aggódsz? –kérdeztem. –Nem értelek téged.
-Junie és Kim azt mondta nekem és ChiHoonnak, hogy a barátok leszünk ha beköpünk téged. De csak átvert. –mondta lehajtott fejjel.
-Miért nem gondolkodtál előre? Junieba nem szabad megbízni. –mondtam.
-Most már tudom. –mondta.
-Rachel.... Michi! –jött oda hozzánk ChiHoon.
-Szia édes! –mondta Rachel majd megcsókolta ChiHoont. Én csak sóhajtottam egy nagyot majd elnéztem.
-Michi.... minden rendben van? –kérdezte ChiHoon.
-Úgy nézek ki, mint akinek minden rendben van? Elcsesztétek az életemet! –mondtam idegesen majd ott hagytam őket.

35. fejezet

-Michi várj! –szólt utánam. Nem álltam meg csak egyre gyorsabban próbáltam rohanni. Felkaptam a táskámat és a kabátomat majd kirohantam a suliból. SungGyu szintén után rohant. –Michi!
-SungGyu hagyj! –kiabáltam vissza.
-Kérlek! –ért utol. Megállt előttem majd magához ölelt.
-Hagyj! –mondtam.
-Kérlek ne! Szeretlek! Sajnálom a tegnap estét. Tudom ezek után te már nem akarsz tőlem semmit. De fogalmam sincs kiköpött be minket. –mondta. Aztán hirtelen elkezdett esni az eső.
-Én tudom. Rachel.... Figyelj én is szeretlek! Azt akarom, hogy a pasim legyél de nem fog menni. Ha ezt a szüleim megtudják nem fognak a közeledbe engedni. –mondtam.
-Szeretlek Michi! –mondta majd megcsókolt.
-Most menj vissza. Tanítanod kell! –mondtam.
-Köszönöm! –mondta majd magához ölelt.

34. fejezet

-Vállalom a következményeket! –mondta SungGyu. Én csak csendben figyeltem.
-Ki kell, hogy rúgjam. –mondta az igazgató. –A kisasszony szülei tudnak a kapcsolatról?
-Tudnak róla a szüleim igen. –mondtam.
-Idehívná őket? –kérdezte az igazgató.
-Nem tudom. Elutaztak a nagyihoz Japánba. –mondtam.
-Akkor az úr szedje össze a cuccait és még ma távozzon az intézményből. –mondta az igazgató. SungGyu felállt majd az ajtó felé ment. Amikor már nyitotta volna az ajtót felálltam.
-SungGyu várj! –szóltam utána.
-Kérem üljön vissza! –mondta az igazgató.
-Nem! Most elmondom a teljes igazságot! –mondtam. –Szeretem SungGyut! De ilyen nagy bűn? Egy tinédzser nem lehet szerelmes? Egyébként is miattam lett ez az egész kapcsolat. Az egyik korepetáláson én csókoltam meg a tanár urat. Ő nem hibás semmiben. Ha valakit ki kell innen rúgni az én leszek. Küldjön el engem a suliból csak ne őt. Nagyon jó tanár és szintén nagyon jó énekes. Kár lenne egy ilyen embert kirúgni.
-De hisz ön most érettségizik! A szülei nem örülnének ennek. –mondta az igazgató.
-Nem baj. –mondtam.
-Csak egy dolgot tudok ajánlani arra, hogy a tanár úr itt marad de ön magán tanuló lesz. Felejtsék el egymást! A kisasszony pedig menjen haza. –mondta az igazgató.
-Köszönöm! –mondtam majd meghajoltam aztán kirohantam az irodából. SungGyu pedig utánam jött.

33. fejezet

Olyan, mintha hiányoztam volna fél évet a suliból. Minden megváltozott egyetlen hosszú hétvége alatt. Elindultam az igazgatóiba. SungGyu tényleg bent volt. Mit csinált vajon Rachel? Mire vették rá azok a ribancok?
-Annyeong! –hajoltam meg amikor bementem az irodába.
-Foglaljon helyet! –mondta az igazgató. SungGyura néztem. Ő csak nyugodtan ült a mellettem lévő székben. SungGyu mondott volna valamit?
-Miért kellett idejönnöm? –kérdeztem.
-Azt hallottam Rachel kisasszonytól és ChiHoon úrtól, hogy önök már egy ideje együtt vannak. Igaz ez? –kérdezte az igazgató. SungGyura néztem.
-Mi? –kérdeztem vissza. –Ezt nem hiszem el....!
-Igen együtt vagyunk. –mondta SungGyu.
-Ez nem lehet! Mint ezt meg beszéltük az első napján SungGyu tanár úr nem létesíthet senkivel sem kapcsolatot. –mondta az igazgató.

32. fejezet

SungGyu kiment a szobából majd idegesen becsapta maga után a bejárati ajtót. Én levetkőztem majd elmentem zuhanyozni. Elpakoltam hétfőre majd lefeküdtem aludni. Egész idő alatt csak forgolódtam az ágyban. Nem tudtam elaludni. Folyton SungGyu járt a fejembe. Aztán hajnali fél 4kor rávettem magamat az alvásra. Szokásosan fél 6kor keltem. 2 és fél órát aludtam. A szemem majdnem leragadt. A fáradtságtól majdnem összeestem. A reggeli készülődésemet próbáltam minél tovább húzni. SungGyu órájával kezdtünk. Nem akartam bemenni. De elkészültem és elindultam a suliba. Becsengetésre be is értem. SungGyu óráján nem bírtam ébren lenni így elaludtam. Aztán arra keltem fel, hogy az egyik osztálytársam megböki az oldalamat. Felnéztem majd megigazítottam a hajamat.
-Mi az? –kérdeztem.
-Az igazgató mondta, hogy menjél az irodájába. –mondta.
-Miért? –kérdeztem.
-Szerintem bajban vagy! –mondta.
-Miért? –kérdeztem ledöbbenve.
-Nem tudom. Csak annyit mondott, hogy menj az irodájába. –mondta.
-Okés. –mondtam. Megláttam Rachelt ahogy az iskola kis elkényeztetett lánykáival tipegett be a terembe. Végignéztek rajtam majd elkezdtek nevetni. –Rachel! Te tudod kivel mászkálsz?
-Kopj le! Menj az igazgatóhoz. SungGyukáddal már vár. –mondta Rachel.
-Rachel....! –hebegtem. –Mi van ChiHoonnal?
-A beállt a foci csapatba. –mondta.
-De utálja a focit. –mondtam.
-Mióta? –kérdezte.

31. fejezet

A hétvége nagyon hamar eltelt. SungGyunak volt egy fellépése amire meghívott. Vettem egy fekete platform cipőt és egy fekete-rózsaszín kis ruhát. Elmentem és nagyon jó volt látni kicsi szerelmemet a színpadon. Amikor végeztek bementek az öltözőbe átöltözni. SungGyu kijött hozzám majd bevezetett az öltözőbe. Egy kicsit zavarban voltam mert mindenki öltözött én meg csak úgy bent vagyok. Aztán SungGyu odajött hozzám és megcsókolt. Az ingét nem gombolta be így a csókunk után elkezdtem begombolni. Végül elindultunk haza. Amikor hazaértünk SungGyu elkezdett csókolni.

Ruhám!

-Zuhanyzunk együtt? –kérdezte mosolyogva SungGyu.
-SungGyu majd reggel. Most menjünk aludni. Fáradt vagyok és a lábam is mindjárt leszakad. –mondtam.
-Kellett neked magassarkúba jönnöd. –mondta.
-Csak szép akartam lenni neked. De észre sem vetted, hogy ezt a ruhát most vettem. –mondtam majd felmentem a szobámba és lefeküdtem az ágyra.
-Michi.... Sajnálom csak nem volt időm normálisan megnézni téged. Sajnálom! –mondta.
-Akkor kit néztél egész fellépés alatt? Mert az egy dolog, hogy felém néztél de tuti, hogy a mellettem lévő csajt nézted. –mondtam.

A cipőm!

-Téged néztelek. De nem a ruhádat hanem cuki kis arcodat. –mondta.
-Ja persze. Én meg legyek olyan hülye, hogy higyek neked? –kérdeztem.
-Nem kifogás. –mondta.
-SungGyu menj el! –mondtam.
-De Michi.... –mondta.
-Egyedül akarok lenni. Hagyj békén! Menj haza a srácokhoz. –mondtam.

30. fejezet

Lementem majd leültem a nappaliba a kanapéra. SungGyu is leült mellém. Én rámásztam és a combjára ültem.
-Nem bírsz magaddal? –kérdezte mosolyogva. Nem mondtam semmit csak szorosan magamhoz öleltem. –Michi? Mi a baj van? Olyan fura voltál haza úton is.
-Csak nem akarom, hogy próbálj. Szeretném ha veled tudnék lenni mindig. –mondtam.
-De velem lehetsz. Tudod, hogy szeretlek és én is mindig veled akarok lenni. De vannak olyan dolgok amiket nagyon akarunk és nem tudjuk megszerezni. –mondta.
-SungGyu ez nagyon bölcsen hangzott. –nevettem.
-Ejj.... Ne nevess. –mosolygott majd megcsókolt.
-Miért ne? –kérdeztem mosolyogva.
-Mert megbüntetlek. –mosolygott.
-Még, hogy én nem bírok magammal. –mosolyogtam majd megcsókoltam.
-Szeretlek! –mondta.
-Ez nem ért váratlanul! –vigyorogtam majd megcsókoltam.

29. fejezet

-Szóval....? Hányast kapok a feleletemre? Ja és év végén is hányast kapok? –kérdeztem.
-5öst kapsz most és év végére is. –mosolygott.
-Miért nem lehetek kitűnő? –kérdeztem.
-Azért mert a jegyeid nem úgy engedik. Ha kitűnőt adnék akkor tuti rájönnének, hogy van valami közöttünk vagy csak nagyon a kedvenc diákom vagy. –mosolygott.
-És nem vagyok a kedvenc diákod? –kérdeztem lehajtott fejjel.
-Nem.... Te a legeslegjobb diákom vagy. Akit szeretek! –mondta.
-Kösz.... –motyogtam. Odajött hozzám majd felemelte a fejem és megcsókolt. Percekig csókolóztunk majd SungGyu abba hagyta. Én újra elszomorodtam majd lehajtottam a fejem. SungGyu magához ölelt. Megéreztem tökéletes férfias illatát és akaratomon kívül elmosolyodtam. Ezt észre vette majd rám mosolygott és újra megcsókolt.
-Mi van te? Nekem ne legyél már szomorú. –mondta mosolyogva majd felemelte a fejem. –Szeretlek!
-Jó. Én is szeretlek! –mondtam majd magamhoz öleltem. Arcomat mellkasához tettem. Hallottam egyenletes szív verését.
-Menjünk haza! –mondta. Megfogtuk a cuccunkat majd elindultunk. Egész úton csendben voltam. SungGyu útközben megfogta a kezemet majd egyik ujjával simogatni kezdte kézfejem. Hozzám mentünk. Amikor megérkeztünk felmentem a szobámba, lepakoltam majd átöltöztem.

28. fejezet

SungGyu egyre jobban hajolt felém. Végül megcsókolt. Benyúltam az egyenruhája alá majd simogatni kezdtem mellkasát.
-Eddig hányast érdemlek? –kérdeztem.
-Egyest. Nagyon nem jó. –mondta. Nyakához hajoltam majd megcsókoltam aztán egy kicsit megszívtam.
-Órán elképzeltelek ruha nélkül. –súgtam a fülébe.
-Ne befolyásolj szavakkal. Most gyakorlatból felelsz. –mosolygott majd megcsókolt.
-Melyikőnk lakik közelebb a sulihoz? –kérdeztem.
-Én. –mondta.
-Akkor menjünk! –mondtam.
-Nem.... Maradjunk. –mondta. Odament az ajtóhoz majd bezárta. Visszajött hozzám majd elkezdett csókolni. Levettem az egyen pulcsiját és az ingét. SungGyu levette a felsőmet majd felültetett a padra. Nagyon lényegre törő volt. Ezért levette rólam a szoknyát majd magáról a nadrágot. Magához húzott letolta a boxerét majd lehúzta a bugyimat. Gyorsan felhúzta merevségére az óvszert majd belém hatolt. Nyomni kezdett. Közben levette a melltartómat. Én egyből nyakának estem. Sok-sok csókkal és puszival halmoztam el. Ő ezen csak egyre többet nyögött. Magamhoz öleltem majd az izgalomtól karmolászni kezdtem hátát. SungGyu lenyúlt az egyik kezével majd simogatni kezdte a csiklómat. Elkezdtem nyögni. Mivel SungGyu tudja, hogy hangosakat nyögök inkább megcsókolt. Végül elélveztünk. SungGyu kivette belőlem büszkeségét majd levette az óvszert és kidobta. Én addig felöltöztem. SungGyu visszajött hozzám. Felvette a boxerét és a nadrágját amíg az övvel szenvedett rá adtam az inget. Felvette az egyen pulcsiját majd magához húzott és megcsókolt.

27. fejezet

Odafordultam SungGyuhoz majd megcsókoltam. Csókunkba mosolyogtam majd szorosan átkaroltam partnerem nyakát. Magamhoz öleltem ezzel elérve azt, hogy SungGyu közelebb lépjen hozzám. Elmosolyodott majd felültetett a padra.
-Ketten vagyunk. –mosolyogtam.
-Bizony. –mosolygott.
-Hosszú hétvége lesz. –mondtam.
-Igen. –mondta majd lekonyult az arcáról a mosoly.
-SungGyu.... Valami baj van? –kérdeztem.
-Nem csak próbálnunk kell. –mondta.
-Értelek. De én lehet anyáék után megyek. Meglátogatom nagyit. –mosolyogtam.
-Kérlek ne! Maradj itt! Kérlek! A kedvemért.... –kérlelt.
-Jó maradok! De csak azért mert nem bírnám ki nélküled. –mosolygtam.
-Szeretlek Michi! –mondta majd megcsókolt.
-Szeretlek Kim SungGyu! –mondtam mosolyogva.
-Ne beszélj!.... –mondta.

26. fejezet

SungGyu bejött órára majd megkezdődött. Órán mindenki külön dolgozott. Közben felelők voltak.
-Ki is legyen a következő felelő.... Michi! Gyere ki. –mondta SunGyu.
-De tanár úr én.... nem tanultam semmit. –mondtam.
-De kellenek a jegyek. Hogy néz ki az, hogy mindenből kitűnő vagy ebből meg csak 4es. –mondta.
-De tanár úr tényleg nem tudok semmit. –mondtam.
-Jó akkor majd óra után gyere korepetálásra. Ott tanulsz egy kicsit és aztán feleltetlek. –mondta.
-Köszönöm tanár úr. –mondtam. Az óra hamar eltelt. Csengetés után ChiHoon és Rachel beszélgetni kezdtek. Ahogy láttam barátnőm nagyon mérges. Aztán odajött hozzám ChiHoon.
-Sikerült! –mondta vigyorogva. ChiHoon felemelt és megpördült velem. Én átöleltem a nyakát és így kapaszkodtam. –Köszönöm!
-ChiHoon.... Gratulálok! –mosolyogtam.
-Neked köszönhetem. Ha te nem lettél volna.... –kezdte.
-Akkor ugyan úgy összejöttél volna Rachellel. –vágtam bele a mondatába.
-De ezt akkor is neked köszönhetem. –mondta.
-Hát felőlem. –mosolyogtam.
-ChiHoon jössz már? –kérdezte Rachel.
-Rachel.... Gratulálok nektek! –mosolyogtam.
-Köszönöm barátnőcském! –mosolygott. ChiHoon odament hozzá majd megcsókolta. Rachel keze bevándorolt partnere egyenruhája alá.
-Aztán védekezzetek! –nevettem. Aztán SungGyu lépett mellém. Magához húzott és átkarolta a derekamat.
-Ne aggódj fogunk! –mondta nevetve ChiHoon. –De ti is!
-Jó fogonk. Ne aggódjatok. –mosolygott SungGyu.
-Jól van! Sziasztok! Ja és jó hosszú hétvégét. –mosolygott Racghel.
-Nektek is! Sziasztok! –mondtam és már ChiHoonék el is mentek.

25. fejezet

Kikeltünk az ágyból majd felöltöztünk. A srácok hazamentek átöltöztek. Én addig megreggeliztem és megcsináltam a házimat. SungGyu visszajött majd elmentünk a suliba. Nem messze az épülettől megálltunk és egymáshoz fordultunk. SungGyu odahajolt hozzám majd megcsókolt. Átkaroltam a nyakát majd közelebb húztam magamhoz.
-Hmm.... –dünnyögte.
-Na mi van? –kérdeztem miközben elindultam.
-Semmi csak.... olyan jó téged megcsókolni. –mosolygott.
-Én meg boldog vagyok amikor a közeledben lehetek és imádom a csókodat. –mosolyogtam. Beértünk a suliba majd felmentem a terembe. SungGyu letette a cuccát és csak tanár-diák kapcsolat lett közöttünk. ChiHoon odajött hozzám majd megcsókolt. Amikor elváltak ajkaink Rachelre néztem. Nagyon féltékeny volt rám.
-Gyere velem! –mondta ChiHoon. Kimentünk a teremből majd leültünk az egyik padra a folyosón. –Szerinted próbálkozhatok Rachelnél?
-Igen. Nagyon féltékeny volt az előbb. Suli után próbálkozz. Akkor majd úgy mondd megmagyarázod neki a történteket. Én szerintem most SungGyunál leszek délután. –mondtam.
-Jó köszi. Imádlak amiért segítettél! –mondta mosolyogva. –Este pedig.... Huh.... Jó volt.
-Örülök neki, hogy tetszett. –mosolyogtam. Hamar becsengetett majd megkezdődött az óra. Olyan gyorsan elteltek az órák és ma is SungGyuval végeztünk.

24. fejezet

-Amúgy mióta megy ez közöttetek? –kérdezte ChiHoon.
-Hát múlt hét péntek óta. –mondtam mosolyogva.
-És hogyan bírjátok ki, hogy ne essetek egymásnak óra közepén? –kérdezte ChiHoon.
-Hát nem tudom. Én úgy kibírom. –mondtam.
-Én pedig abban reménykedem, hogy este majd együtt lehetünk. –mosolygott SungGyu majd megcsókolt.
-Egyébként nagyon aranyosak vagytok együtt. –mondta ChiHoon.
-Köszönjük ChiHoon. –mondtam. SungGyura néztem majd odahajoltam ChiHoonhoz és köszönet képp megcsókoltam.
-Akkor pénteken azért nézted meg annyira Michit órán. –mondta ChiHoon.
-Na igen. Meg hát abban az egyenruhában.... Nagyon vonzotta a tekintetemet. –mosolygott SungGyu.
-Ja és SungGyu nem érzel ilyen késztetést magadban, hogy te itt és most megakarod kapni? –kérdezte ChiHoon.
-De nagyon sokat érzem ezt de mindig az a vége, hogy bemegyünk a szertárba és csak 1 csókot kapok. Semmi többet. –mondta SungGyu.
-De amikor most bementem utánad a férfi mosdóba.... Megfogtam a farkad. –mondtam.
-Az igen. Michi! Még milyen öm.... olyan más vagy. Olyan vad. –mondta ChiHoon.
-Hát jó. –mondtam.
-Ki tudja még rajtam kívül a kapcsolatotokat? –kérdezte ChiHoon.
-Hát az én részemről anyu, apu, te meg Rachel. –mondtam.
-Nálam a srácok 6an, a nővérem meg anyu és apu. –mondta SungGyu.
-Értem. Nekem most mennem kell! Nem akarlak titeket zavarni. –mondta ChiHoon.
-Engem nem zavarsz. Nyugodtan maradhatsz. –mondtam.
-Engem se zavarsz. Mivel nem én vagyok a házi gazda. –mondta mosolyogva SungGyu.
-Akkor maradok. –mosolygott.
-Jó. Szerintem aludhatunk is. –mondtam. Szorosan odabújtam SungGyuhoz, ő pedig magához ölelt. ChiHoon hátulról átölelt majd elaludtunk. Reggel fordítva keltünk. ChiHoonhoz voltam odabújva és SungGyu ölelt át hátulról.

23. fejezet

Elővettem 2 üveg bort és 3 poharat. Leültem közéjük majd SungGyu kibontotta a bort. Töltöttem mindenkinek. Az este folyamán elfogyasztottuk a mind a 2 üveg bort. Elővettem még 1 üveggel. Azt is megittuk. Én a szőnyegen feküdtem, SungGyu kényelmesen helyet foglalt a kanapén. ChiHoon feje SungGyu ölében volt.
-Mit csinálunk most? –kérdeztem.
-Nekem van egy ötletem. –mondta ChiHoon. Felültem majd a srácokra néztem. Amikor eszméltem csak annyit láttam, hogy ChiHoon lesmárolta SungGyut. A szerelmem pedig vevő volt rá.
-Srácok.... –mondtam. Felmásztam SungGyura elkezdtem mozogni előre majd hátra. A jobb kezemmel benyúltam ChiHoon nadrágjába.
-Menjünk fel a szobába. –mondta SungGyu. Felálltunk majd felmentünk a szobámba. Levettem ChiHoon felsőjét. Aztán SungGyu nadrágját kezdtem kigombolni. Levettem a ruhájukat majd ChiHoon elkezdte csókolni a nyakamat. SungGyu megcsókolt majd levette a nadrágomat. ChiHoon a sport melltartómat és a bugyimat vette le. Lefeküdtem az ágyra. SungGyu végig csókolta ChiHoon testét majd levette a boxerét aztán fordítva.
-Gyertek ide! –mondtam. A srácok odajöttek hozzám. ChiHoon felhúzta az óvszert, mellém feküdt majd magára húzott és belém hatolt. Elkezdtem mozogni előre-hátra. SungGyu, ChiHoon mellkasára nyomott majd hátulról belém hatolt. Nyomni kezdett. Ez egy kicsit fájt.
-Ez neked milyen? –kérdezte SungGyu.
-Egy kicsit fáj.... De ahh.... Most jó.... Ahhh.... –nyögtem.
-Ahhh.... –nyögött fel SungGyu. Elkezdtem csókolni ChiHoon mellkasát.
-Tanár úr.... –szólalt meg ChiHoon.
-Csak SungGyu.... –mondta SungGyu.
-Akkor SungGyu cseréljünk. Szerintem te jobban szeretnéd normális pozícióban magadévá tenni Michit. –mondta ChiHoon. A srácok helyet cseréltek. Szerelmem felhúzta az óvszert majd belém hatolt. ChiHoon csókolgatni kezdte a nyakamat SungGyu pedig ajkaimat foglalta le. Aztán egyre többet nyögtünk. ChiHoon kivette férfiasságát és ő egyedül folytatta tovább. SungGyu és én pedig tovább nyögtünk. Végül elért minket a gyönyör.
-Ah, ah SungGyu.... –nyögtem majd megcsókoltam.
-Michi.... Tökéletes voltál. Olyan jó volt téged meg.... ah. –mondta.
-És most totál kiélveztük. –mondtam. ChiHoon kijött a fürdőből.
-Huh.... Ez jó volt. Remélem nektek is. –vigyorgott.
-Nekünk tökéletes volt. –mondta SungGyu mosolyogva.

22. fejezet

-Na tedd el a farkad! Menjünk haza és legyünk együtt. –mondtam. SungGyu eltette férfiasságát majd kimentünk a mosdóból. Bementünk a terembe majd ChiHoon bent volt. Odajött hozzám majd megcsókolt. Én elkezdtem pakolni.
-Michi. A tanár miért van itt? –kérdezte ChiHoon.
-ChiHoon te belém szerettél? –kérdeztem.
-Ne tereld a szót. –mondta.
-Figyelj válaszolj a kérdésemre és én is válaszolok a kérdésedre. –mondtam.
-Igen Michi beléd szerettem. –mondta.
-Én együtt vagyok SungGyuval. –mondtam. –Sajnálom.
-Semmi baj. –mondta majd elindult az ajtó felé.
-ChiHoon várj! –szóltam utána. Odasétáltam hozzá majd szemébe néztem és megcsókoltam. Beleharaptam az ajkába majd a nyelvébe is.
-Milyen kis vad vagy.... –mosolygott.
-SungGyuval van egy kis programunk. Csatlakozol? –kérdeztem.
-Milyen kis program? –kérdezte.
-Hát.... Ha már reggel beindultál rám. Ne legyél feleslegesen felizgulva. –mosolyogtam.
-Oh ez nagyon jó ajánlat de én nem akarok zavarni. –mondta mosolyogva.
-SungGyu.... szeretném ha egy kicsit extráznánk. –mondtam mosolyogva.
-Nekem mindegy. –mondta mosolyogva.
-Akkor ChiHoon velünk jössz. –mondtam. Elindultunk és amikor haza érkeztünk anyuék nem voltak otthon. Hagytak egy üzenetet a hűtőn, hogy „Kicsim mi elmentünk a nagyihoz. 2 hét múlva jövünk csak haza.”. Mivel nagyi nem Szöulban lakik hanem Japánban azon belül Tokióban alig tudjuk meglátogatni. Szóval anyuék elmentek. Enyém az egész ház.
-Na szüleid nincsenek itthon. –vigyorgott SungGyu. Odajött hozzám majd megcsókolt.
-Megyek átöltözni. –mondtam. Felmentem a szobámba majd levettem az egyenruhámat. Felvettem egy rövid nadrágot és egy sport melltartót. Lementem és a nappaliban SungGyu és ChiHoon beszélgettek.

21. fejezet

-Ah.... –mondta. –Mindjárt bepisilek....
-Csak nyugodtan végezd el. –mondtam.
-Megvársz? –kérdezte.
-Meg. –mondtam. –Elforduljak?
-Nem kell. Azt mondtad már láttad a farkamat. –vigyorgott.
-Odamenjek? –hülyéskedtem.
-Ha gondolod.... –nevetett. –Na gyere!
-Jól van.... Megyek.... –mondtam. Odamentem hozzá majd mellé álltam.
-Fogtad már meg? –kérdezte vigyorogva.
-Nem tudom.... Lehet.... –mondtam.
-Megfogod? –kérdezte miközben rám nézett.
-Felőlem.... –mondtam mosolyogva. Megfogta a kezemet majd férfiasságához tette. Én rámarkoltam majd SungGyu szemébe néztem. Megcsókolt majd beleharaptam ajkába. SungGyu átdugta nyelvét majd én arra is ráharaptam.
-Még de harapós és vad kedvedben vagy. –vigyorgott.
-Ah.... most igen. Tegnap tökre felizgattuk egymást erre fel megjelent az a csaj aki az állítólagos.... –kezdtem de SungGyu megcsókolt.
-Az a csaj nővérem volt. –mondta lehajtott fejjel.
-Nővéred? –kérdeztem.
-Igen. Sajnálom. Tudod az előző barátnőmmel is ezt csinálta. Az exem viszont ezért elhagyott. Totál kitörölt az életéből. De persze amint híres lettem újra vissza akart hozzám jönni. –mondta.
-Óó.... te szegény. –mondtam majd megsimogattam az arcát.
-Várj. Elteszem a farkamat. –mondta.
-Héé.... Mi lenne ha nem tennéd el.... –kérdeztem majd a felsőm alól elővettem egy kicsi csomagot.
-Az mi? –kérdezte.
-Nem ismered fel az óvszert? –kérdeztem vissza.
-A mosdóban? –kérdezte.
-Miért? Szerintem tök jó hely. Bemegyünk az egyik fülkébe és.... –mosolyogtam.
-Nekem jó. Csak kényelmesebb lenne ágyban nem? Itt kitudja milyen betegséget szedünk össze.... –mondta. –De ha te itt akarod. Meg miért van nálad óvszer? Ja és miért a mellednél?
-Olyan sokat kérdezel. –mondtam majd megcsókoltam.
-Jó csak tudod olyan kanos vagyok.... –mondta.

20. fejezet

-Beszélnünk kell! –mondtam.
-Nincs mit megbeszélnünk! –mondta majd kiment a teremből. Én pedig utána mentem. Bement a férfi mosdóba. Azt hiszi így megszabadulhat tőlem? Pár perces hezitálás után fogtam és bementem a férfi mosdóba. Szerencsére csak SungGyu volt bent.
-Azt hiszed így megszabadulsz tőlem? –kérdeztem.
-Mi a ....? –kérdezte majd eltette férfiasságát.
-SungGyu.... 1 már láttam a farkadat 2 meg minek adtál ChiHoonnak egyest? Tökre jól mondott mindent. –mondtam.
-Legalább jó volt látni? Most ki a tanár? Te vagy én? –kérdezte.
-Te vagy a tanár. De akkor is. Mindent tudott. –mondtam.
-Rontott. –mondta.
-Mi vagy 1 szót? Huh igazán nagy rontás! –mondtam. –Miért adtál neki egyest? Légy szíves csak indokold meg nekem. Nagyon kíváncsi vagyok. Csak magyarázd meg! Miért?
-Mert rontott.... Nem érted? –kérdezte.
-SungGyu ne csináld már.... Ne legyél már ilyen izé.... –mondtam. Fogadjunk a féltékenység beszélt belőled!
-Mi? Belőlem? Féltékenység? Ez most komoly? –kérdezte.
-Igen belőled. Látszott rajtad. –mondtam majd odaléptem hozzá odahajoltam ajkaihoz majd megcsókoltam. SungGyu magához húzott majd elmélyítette csókunkat. –Nem tudsz ellenállni a csókomnak.
-Ah.... Sajnálom. Csak nagyon haragudtam rád. –mondta.
-Akkor buktass meg! De ne őt szekáld! –mondtam.
-Nem! Ha megbuktatlak akkor nem én leszek a tanárod! –mondta. –Így el is tudlak veszíteni. Ha lesz egy sokkal jobb tanárod, mint én akkor engem meg elfelejtesz.
-Téged soha sem tudnálak elfelejteni. Te vagy az én igazi tanárom. –mondtam majd odahajoltam hozzá. SungGyu megcsókolt majd simogatni kezdte a fenekemet.

19. fejezet

-Jó ez igaz.... De akkor is. –mondtam mosolyogva. Valaki hirtelen megragadta a kezem és kihúzott a teremből. SungGyu volt az. Bevitt a szertárba majd becsukta az ajtót.
-Mi van veled meg ChiHoonnal? –kérdezte.
-Együtt vagyunk.... –mondtam miközben a körmömet piszkáltam.
-Mióta? –kérdezte.
-Azt hiszed csak te játszhatsz az emberekkel? –kérdeztem vissza majd indulni készültem. SungGyu visszahúzott majd megcsókolt. Csókunk közben valaki benyitott. Hátra fordultam és az igazgató volt az. Szuper!
-Maguk mit csinálnak? –kérdezte ledöbbenve.
-Mi semmit. Csak beszélnem kellett ezzel a diákkal. –hazudott SungGyu.
-Mi? Tessék. Mondd el az igazat. Igazgató úr ez a tanár úr nem jó tanár.... –mondtam.
-Miért is? –kérdezte. Ránéztem SungGyura és láttam, hogy nem szeretné elveszíteni a tanári állását. De minek tanár ha énekes? El kell mondanom az igazat.
-Azért mert.... Rosszul magyarázza el az anyagot és nekem mondja, hogy én vagyok a hülye amiért nem értem meg. –füllentettem.
-Áh.... Fiatal hölgy várjon még.... SungGyu tanár úr még nem szokott hozzá a tanításhoz. Várjon még egy kicsit. –mondta az igazgató.
-Jó.... De ha most megbocsájtanak én megyek. –mondtam.
-Csak nyugodtan. –mondta az igazgató. Meghajoltam majd kimentem. Amikor beértem a terembe pont becsengetett. A suliban már csak az én osztályom és SungGyu volt. Mindenki haza ment. SungGyu bejött majd elkezdte tartani az órát. Adott ki pár oldalas feladatot és amíg dolgoztunk felelni hívott ki pár gyereket. ChiHoont is kihívta és 1est kapott. Pedig mindent tökéletesen tudott. Óra után odamentem ChiHoonhoz. Ő csak sírt amiért megkapta az 1. egyesét.
-ChiHoon.... minden rendben van? –kérdeztem miközben ChiHoon pakolt.
-Áh persze.... csak ez a rohadt egyes.... Pedig egész délután tanultam.... Meg mindent elmondtam errefel kapok érte egy szar jegyet. –mondta szipogva.
-Tessék egy zsebkendő. –mondtam miközben tartottam egy zsebkendőt. Felnéztem és SungGyu tekintetével találkoztam. –Majd én elintézem.
-Hogy? –kérdezte.
-Jól ismerem ezt a tanárt. –mondtam.
-De nem kell. –mondta. Nem figyeltem rá csak kimentem SungGyuhoz.

18. fejezet

Reggel ChiHoon keltett. Felkeltem majd szokásos módon felöltöztem lementem reggelizni majd elmentem a suliba. ChiHoon csendesen jött mellettem. Ránéztem majd elmosolyodtam. Olyan kis aranyos arca van. Egyszer csak azt éreztem, hogy ChiHoon lassan a kezét a kezembe csúsztatja. Megálltunk majd felé fordulta. ChiHoon csak értetlenül nézett. Aztán csak egy rövid puszit adtam az arcára. Elmosolyodott én pedig fülig vörösödtem. Elindultunk majd kézen fogva mentünk be a suliba majd a terembe. Mindenki értetlenül nézett ránk. A mai nap kivételesen nem SungGyu órájával kezdődött. De viszont vele volt vége.... Rachel szokásosan mellettem ült. ChiHoon letette a táskáját majd odajött hozzám. Addig Rachel értetlenül kérdezgetett, hogy mi van most SungGyuval. Nem mondtam semmit csak ChiHoon felé fordultam. Leült a székre engem pedig az ölébe húzott. Egy kicsit oldalasan ültem, hogy lássam ChiHoont is és Rachelt is. Magamhoz öleltem ChiHoont majd elmosolyodtam. Egyszer csak elgondolkodtam milyen nehéz boldognak látszani.... Becsengetett majd hamar ki is csengetett. A mai órák olyan gyorsan elteltek. Aztán jött az utolsó óra. Szünetben egyszer csak SungGyu lépett be a terembe.
-ChiHoo csókolj meg! –súgtam a fülébe.
-Miért? –kérdezte.
-Azt mondtad este bármit meg teszel nekem amiért elvállaltam ezt az egészet. –mondtam.
-Jó. –mosolygott. ChiHoon félre seperte a hajamat majd maga felé fordított és megcsókolt. A nyelve lassan átférkőzött ajkaim közt majd ízlelgetni kezdtük egymás nyelvét.
-Hmm.... Ez totál beindított. –szólaltam meg amikor elváltak ajkaink.
-Ahh engem is.... –mondta majd nadrágjára nézett. Én is lenéztem majd megláttam, hogy dudorodik a nadrágja.
-Azt látom. –odahajoltam majd megcsókoltam. A hajam előre bukott így senki sem látott semmit. –Rachel már féltékeny....
-Hmm.... Az jó. Amúgy őszintén én totál beindultam rád. –mondta. Ez egy kicsit váratlanul ért. Igaz ami igaz én is beindultam rá.
-Én is. –mondtam majd megcsókoltam. ChiHoon keze a fenekemre tévedt. Magához húzott majd egy kicsit elkezdett alattam mozogni.
-Ahh.... –nyögött a csókunkba.
-Nyugi.... –mondtam majd elhajoltam tőle.
-Könnyen beszélsz. Neked nem áll a farkad. –nevetett.

17. fejezet

-SungGyu több.... Szia ChiHoon. Hát te? –kérdezte meglepődve.
-Szia Michi.... Tudom késő van. Nem akarlak zavarni de meg kellene beszélnünk valamit. –mondta.
-Jól van. Gyere be! Menjünk fel a szobámba. Gyere.... –mondtam. ChiHoon bejjebb jött majd becsuktam az ajtót. Aztán felmentünk a szobámba. Leültem az ágyra. ChiHoon becsukta az ajtót majd leült mellém az ágyra.
-Figyelj! Tudom nem nagyon szoktunk beszélgetni meg semmi de szeretnélek megkérni valamire. –mondta zavartan.
-Mi lenne az? –kérdeztem.
-Tudod van Rachel.... –kezdte.
-Igen. Mi van vele? –kérdeztem.
-Szeretem. Csak ő nem tart elég jó pasinak és te meg a barátnője vagy és.... –mondta majd elhallgatott.
-Beszéljek vele vagy mi? –kérdeztem.
-Nem! Féltékennyé akarom tenni. –mondta.
-Velem? –kérdeztem.
-I-igen.... –mondta. Hirtelen átfutott az agyamon SungGyu. Ez a helyzet még lehet, hogy nekem is jó lenne. ChiHoon Rachelt teszi féltékennyé én pedig SungGyut.
-Én benne vagyok! –mosolyogtam.
-Tényleg? –kérdezte meglepődve.
-Igen. –mondtam.
-Ohh köszi. Nagyon hálás vagyok. Bármit megteszek neked! –mondta.
-Szívesen ChiHoon. Bármit? Jó ezt majd még megfontolom. –mondtam mosolyogva.
-Most megyek. –mondta.
-Hey.... Aludj itt! Késő van. Ha véletlenül meglát egy rendőr bevisz a renőrségre. –mondtam ChiHoonon látszott, hogy menne. –Jobban járnál ha itt aludnál és nem a rendőrségen. Én legalább nem fogom bejelenteni a sulinak.
-De nem baj? Neked van pasid nem? –kérdezte.
-Nekem? Csak volt. Ja és nem baj. –mondtam.
-Köszönöm. –mondta majd meghajolt. –Ha nem gond lezuhanyoznék....
-Csak nyugodtan. Hozzak neked apa tusfürdőjéből? Vagy használod az enyémet? –kérdeztem.
-Nem kell. Jó lesz a tied is. –mondta mosolyogva. Adtam neki egy törölközőt majd elmentem zuhanyozni. Bebújtam az ágyba majd elaludtam. ChiHoon amint kész lett bebújt mellém az ágyba majd ő is elaludt.

16. fejezet

-Akkor az enyém vagy! –mondta majd megcsókolt. Kijött valaki a konyhába.
-Sziasztok! –mondta Hoya.
-Szia! –mondta SungGyu.
-Szia Hoya! –mondtam.
-Gyere velem! –mondta SungGyu. Megfogta a kezemet majd behúzott a szobájába. Becsukta az ajtót majd visszajött hozzám. Levette a felsőmet és a kendőt a nyakamról. Én is levettem a kendőjét és a felsőjét már a nadrágját toltam volna le róla amikor társaságunk érkezett. SungGyu egyből magához húzott és próbált takarni. Nem mintha annyira kellene engem takarni. Nem voltam mesztelen. De mindegy SungGyu tudja. Az ajtó felé néztem és nem láttam senkit. A fürdő ajtaja felé néztem és megláttam egy csaj törölközőben. Odajött hozzánk majd megpofozta SungGyu.
-Egy ilyen csajjal csalsz meg? Ez most komoly? –kérdezte a csaj.
-SungGyu.... –mondtam miközben felvettem a felsőmet.
-Te meg elcsábítod a pasimat? Tűnj el! Mit képzelsz magadról? Kis picsa vagy még.... –mondta a csaj.
-Figyelj SungGyu.... Én inkább megyek. Holnap találkozunk a suliban. Szia! –mondtam majd kirohantam a szobából.
-Michi várj! –mondta SungGyu. Felvettem a táskámat és az ajtó felé vettem az irányt. Kisiettem a házból majd haza felé vettem az irányt. SungGyu utánam jött. –Michi figyelj!
-SungGyu ne.... –mondtam.
-De kérlek hallgass végig! –mondta.
-Minek? Hogy kitalálj valami hazugságot? Hagy békén! Menj vissza a barátnődhöz. –mondtam.
-Kérlek Michi.... Nekem te vagy a barátnőm. Téged szeretlek! Kérlek! –mondta.
-Hagyj békén! Inkább csak a tanárom legyél. Más senkim. –mondtam. –Legalább jó volt velem játszani?
-Nem játszottam veled. –mondta.
-Chh.... Ja persze én meg higyek is neked. Most mennem kell! –mondtam majd elmentem. Haza rohantam majd egyből felmentem a szobámba. Lepakoltam majd lezuhanyoztam. Megtanultam és lefeküdtem aludni. Úgy éjfél körül anya keltett fel.
-Kicsim.... Kelj fel! Jött hozzád egy fiatal ember. –mondta anya. Kikeltem az ágyból majd lementem.

15. fejezet

-Na mesélj! Mit csináltál hétvégén? –kérdezte Rachel mosolyogva.
-Hát semmit. Úgy volt, hogy SungGyu átjött. Mármint együtt mentünk el hozzám. Bemutattam anyuéknak aztán felmentünk a szobába megtanultam anyáék közben elmentem szórakozni. Gyorsan lezuhanyoztam aztán lefeküdtem az ágyra SungGyu mellé és megtörtént. –mondtam.
-Úristen! Milyen volt? –kérdezte miközben megálltunk. Észre sem vettem, hogy megérkeztünk a házához.
-Hát.... Nagyon kanos volt. Úristen tökéletes volt. –mondtam.
-Szereted? –kérdezte.
-Igen. –mondtam.
-Most mi lesz? –kérdezte.
-Hát most hozzátartok épp. Szóval.... most szerintem az lesz amit ő akar. Hétvégén az volt amit én akartam. Most az amit ő akar. –mondtam.
-Holnap jössz egyáltalán suliba? –kérdezte mosolyogva.
-Menni fogok. Emiatt ne aggódj! –mondtam.
-Na jó. Látom társágunk van! Én nem is zavarok tovább. Nektek jó szórakozást! –mondta Rachel mosolyogva. Megfordultam és ott volt SungGyu.
-Szia Rachel! –mondtam. Rachel bement a házba.
-Mehetünk? –kérdezte.
-Hova? –kérdeztem.
-Hát hozzám. –mondta.
-Ja igen. –mondtam. Elindultunk amikor megérkeztünk letettem a táskámat a nappaliba.
-Kérsz valamit enni? –kérdezte.
-Nem vagyok éhes. –mondtam miközben felültem az egyik pultra. SungGyu furcsán nézett rám. Aztán rájöttem, hogy miért is. –Ja bocsi csak annyira hozzá szoktam.
-Semmi baj. Maradhatsz nyugodtan. De biztos nem vagy éhes? –kérdezte. Leszálltam a pultról majd odamentem hozzá.
-Biztos nem vagyok éhes. –mondtam.

14. fejezet

-Miért késtél? –kérdezte.
-Csak elaludtam. –mondtam.
-Őszintén? –lépett elém.
-Őszintén. Elaludtam sajnálom. –mondtam.
-Jól van. Azt hittem már másik pasi van a dologban. –mondta majd magához ölelt. –De nem nézhetem el. Beírtalak hiányzónak. Szerencséd, hogy csak 6 percet késtél.
-SungGyu. Köszönöm! Ezt még megfogom neked köszönni. –mondtam mosolyogva.
-Remélem örülni fogok neki. –mosolygott majd felemelt majd az író asztalra ültett. –Szexi vagy ebben az egyenruhában.
-Ahh.... Te.... Rólad ne is beszéljünk. –mondtam majd megcsókoltam.
-Nem tudok magamon uralkodni. –mondta.
-Muszáj. –mondtam majd becsengetett. –Most mennem kell.
-Michi ne.... –mondta.
-Elfogok késni. –mondtam.
-Azt mondom velem voltál. Beszélnem kellett veled a késésedről. –mondta.
-Egyik tanár sem csinál ilyen nagy problémát egy késésből. –mondtam.
-De én igen. –mondta.
-Figyelj! Most mennem kell. –mondtam.
-De nekem most el kell mennem. Ma már nem találkozunk a suliban. –mondta.
-Az neked úgy jó lesz, hogy suli után átmegyek hozzád? –kérdeztem.
-Igen. –mondta majd megcsókolt. Kimentünk a szertárból majd SungGyu a terembe kísért. Beszélt a tanárral én addig helyre mentem. Aztán figyelni kezdtem. Az óráim hamar elteltek. Aztán Rachellel elindultunk haza. Mivel ő ugyan abban az utcában lakik, mint SungGyu és a csapattársai így együtt mentünk.

13. fejezet

A napok egyre gyorsabban teltek SungGyu társágában. Vasárnap este SungGyu hazament. Én elkezdtem tanulni másnapra. Aztán elmentem zuhanyozni, bebújtam az ágyba és elaludtam. Reggel amikor felkeltem már késésben voltam. Gyorsan felöltöztem és mivel még látszott a nyakamon, hogy SungGyu kiszívta így tettem egy kendőt a nyakamba. Anyáéknak azt mondtam, fáj a torkom. Nem reggeliztem meg mert nagyon siettem majd elmentem a suliba. Amikor beértem már nagyban ment az óra. Benyitottam a terembe majd egyből megpillantottam a helyes tanár úrat szexi szerelésében.
-Park Hye Min kisasszony! Önt is jó látni ma reggel. –mondta SungGyu. Próbált volna velem szigorú lenni de nem tudott.
-Sajnálom! Nem akartam késni. Csak egy kicsit elaludtam. Még egyszer sajnálom! Ha nem gond akkor helyre megyek. –mondtam.
-Óra után jöjjön velem! Ezt a késést meg kell beszélnünk. –mondta. Helyre mentem majd leültem és gyorsan kipakoltam. Az óra nagyon lassan akart telni. Végre sikeresen megértettem mindent. Amikor vége lett az órának kipakoltam következő órára.
-Michi.... Mi van veled meg a tanár úrral? –kérdezte Rachel.
-Hát Rachel.... Ezt, hogy érted? –kérdeztem.
-Hát neki is ki van szívva a nyaka meg neked is. Hétvégén....? Megfektetett hétvégén? Te is benne voltál vagy csak ő....? Jaaa és egyáltalán vele voltál? Milyen volt az ágyban a tanár úr? –kérdezte.
-Park Hye Min! Jöjjön velem kérem. –mondta SungGyu.
-Persze megyek tanár úr. –mondtam odahajoltam Rachelhez. –Majd mindent elmondok.
-Jól van. –kuncogott. Odamentem SungGyuhoz majd elmentünk a szertárába. Becsukta az ajtót majd be is zárta.

12. fejezet

Reggel SungGyu keltegetésére ébredtem fel. Amikor kinyitottam szemeim egy aranyosan mosolygó arcot láttam meg. Megcsókoltam SungGyut majd magamra húztam és tovább csókoltam. Simogatni kezdtem a hátát majd adtam egy hosszú puszit a nyakára.
-Jó reggelt SungGyu! –mondtam.
-Jó reggelt kicsim! –mondta majd megcsókolt. –Mi van a nyakaddal? Van rajta egy lila folt.
-Nem tudom. –mondtam. Eltoltam magamtól SungGyut majd gyorsan kipattantam az ágyból és berohantam a fürdőbe. A tükör előtt elkezdtem tanulmányozni a nyakamat. Aztán rájöttem, hogy este ugyanis SungGyu kiszívta a nyakat. Ezért olyan lila. Amikor kimentem visszabújtam szerelmem mellé.
-Na mi az? –kérdezte.
-Mivel este kiszívtad a nyakam ez annak az eredménye. –mondtam.
-Szóval én voltam. –mondta majd elnézett a másik irányba. Én a fejét felém fordítottam.
-Nem baj. –mondtam majd megcsókoltam. Rámásztam majd én is kiszívtam a nyakát. –Most már neked is ki van szívva.
-Hmm.... –mondta majd megcsókolt.

11. fejezet

-Kimegyek levegőzni. –mondtam majd felvettem a köntösömet és kimentem az erkélyre. SungGyu lepedőbe csavarta magát majd követett. Hátulról átölelt majd maga felé fordított és megcsókolt.
-Michi.... Ilyen rossz voltam? –kérdezte aggódva miközben mélyen a szemembe nézet.
-Neeeem. –mondtam.
-Csak? –kérdezte.
-Jó lett volna kiélvezni mindent. Erre fel a végén leállítasz és kimégy a mosdóba. Ez nekem tudod milyen rosszul esett? –kérdeztem.
-Sajnálom. Az csak azért volt mert nem húztam fel az óvszert és nem akartam beléd élvezni mert utána meg terhes leszel. Te pedig fiatal vagy egy gyerekhez. –mondta. –Tényleg sajnálom. Legközelebb figyelmesebb leszek. Már ha megengeded, hogy újra ágyba vigyelek téged.
-Jó csak olyan rossz volt nekem. Semmi baj. Persze, hogy megengedem neked, hogy újra lefeküdjünk. Szeretlek SungGyu! –mosolyogtam.
-Szeretlek Michi! Amúgy ügyes voltál órán. –mondta mosolyogva.
-Milyen órán? .... Jaaaa csak jó volt a tanárom. –vigyorogtam.
-Oh azt mondod? –kérdezte majd közel hajolt hozzám.
-Igen. –mondtam majd átkaroltam a nyakát és megcsókoltam. SungGyu megfogta az egyik lábamat majd a másikat és bevitt a szobába. Az ágyra levette a köntösömet majd becsukta az erkélyajtót elhúzta a sötétítőt majd lefeküdt mellém és betakart. Hozzá bújtam majd elaludtam.

10. fejezet

Felmentünk a szobámba. SungGyu ledőlt az ágyra én pedig megcsináltam a házimat. Anya és apa benyitott, hogy megmondják SungGyunak vigyázzon rám mert elmennek egy kicsit szórakozni. Amint kész lettem a házival elmentem zuhanyozni. Kész lettem majd ledőltem SungGyu mellé az ágyra.
-Csak ketten vagyunk. –mondta vigyorogva majd felült.
-Azt mondtad a suliban nincs óvszered. –mondtam.
-Vettem egy dobozzal. Szóval akármikor szexelhetünk. –mondta majd rám mászott. Levette a köntösömet majd levette a felsőmet is. Én a felsőjét húztam le róla majd kicsatoltam az övét. Lehúzta a nadrágomat majd levette a saját nadrágját és a boxerét is. Rám mászott majd egyszerűen lehúzta rólam a bugyit. Egy ideig simogattuk csókoltuk egymást aztán elővett valamit a táskájából. Megfordultunk majd a kezembe nyomott egy kicsit. Én csak értetlenül néztem rá. Aztán mondta, hogy dörzsöljem szét a testén. Én egyből a mellkasát vettem célba. Először végigcsókoltam a kulcscsontját majd szétkentem azt a zselé szerű valamit amit az előbb a kezembe nyomott. Közben a csípőmmel előre-hátra mozogtam. SungGyu felnyögött majd egy kicsit felemelt és belém helyezte merevségét. Egy kicsit fájt de próbáltam elviselni. Kicsiket és csendeseket nyögtem. De amikor SungGyu egy kicsit jobban megnyomta akkor volt egy tökéletes pont. Aztán megfordultunk, SungGyu megnyalta két ujját és simogatni kezdte a csiklómat. Tökéletes érzés volt. Végül újra én kerültem felülre. SungGyura mosolyogtam majd lassan mozogni kezdtem előre majd hátra. Többször is felnyögtem de amikor már mindketten a végénél jártunk SungGyu leállított. Kivette belőlem férfiasságát és kirohant a mosdóba. Én csak ledőltem az ágyra majd betakartam magam oldalra fordultam és pont kiláttam az ablakomon. SungGyu visszajött majd bebújt mögém. Adott egy hosszú puszit a nyakamra. Rajta hagyta ajkait és szívni kezdte a bőrt. Aztán leállítottam majd kikeltem az ágyból.

9. fejezet

-Persze. –mondtam majd követtem SungGyut. Bementünk a szertárjába majd bezárta az ajtót. Leült az egyik székre majd rám nézett. –Na mi van?
-Idejönnél? –kérdezte. Odamentem hozzá SungGyu majd a combjára ültetett. Magához ölelt majd halkan a fülembe nyögött. Elkezdtem mozogni előre-hátra majd megcsókoltam.
-Tessék idejöttem hozzád. –mondtam.
-Ne az iskolában. Nincs nálam óvszer. –mondta majd megcsókolt.
-Rossz tanár úr! –mondtam mosolyogva majd tovább mozogtam.
-Rossz diák! –mosolygott majd megcsókolt.
-Még, hogy nem kezdesz ki diákkal! –mosolyogtam.
-Tudom. Hazudtam. Senki sem tudhatja csak mi és a fontos emberek. –mondta.
-De te komolyan megnéztél amikor helyre mentem? –kérdeztem.
-Igen. Olyan szép vagy. Ez az egyenruha pedig olyan felesleges. –mondta majd kigombolta a felsőmet. Elkezdte csókolni a nyakamat majd halkan felnyögött. Az egyik kezemmel átkaroltam a nyakát és magamhoz húztam. A másikkal pedig lenyúltam és próbáltam volna gombolni a nadrágját de nem sikerült. Így nadrágon keresztül simogattam férfiasságát. Végül abba kellett hagynunk mert becsengetett.
-Mennem kell órára. –mondtam.
-Kérlek ne hagyj itt! Pont most lettem kanos.... –mondta.
-De muszáj mennem. –mondtam majd visszagomboltam a felsőmet.
-Jó menj csak. –mondta.
-Szeretlek! –mondtam. Kinyitottam az ajtót majd mentem a termünkbe. A nap hamar eltelt. Amikor vége lett az utolsó órának mindenki kiment a teremből. Én pakolásztam ott egyedül. Hétvége jött. Olyan szuper! Amikor kimentem a suliból esett az eső. Tökéletes! Ennél jobb nem is lehetne. Kimentem a suli kapuján majd valaki a kezem után nyúlt.
-Héé! –mondta.
-SungGyu. –mosolyogtam.
-Csodálatos napunk van. –vigyorgott.
-Nagyon. Esik az eső. –mondtam.
-Nem úgy értettem. Te meg én. Csodálatos nap. –mondta.
-Ja így már értem. –mosolyogtam.
-Jól van. –mondta.
-SungGyu! Megcsókolnál végre? –kérdeztem. SungGyu magához húzott majd hosszan és szenvedélyesen megcsókolt. Aztán elindultunk hozzám. Anyáék otthon voltak. Bemutattam nekik a tanáromat és a pasimat egyben. Először nem akarták megengedni a kapcsolatunk de nagy nehezen megengedték mert látták SungGyun, hogy tényleg szeret.

8. fejezet

-Jól van. –mondtam.
-Megkaphatlak este? –kérdezte.
-Mármint, hogy? –kérdeztem vissza.
-Elvehetem szüzességed? –kérdezte.
-Honnan tudod, hogy szűz vagyok? –kérdeztem.
-Tegnap amikor megcsókoltalak és kigomboltam az egyenruhádat nagyon zavarban lettél. –mondta.
-Hisz a tanárom vagy. –mondtam.
-Jó ez igaz. De megkaphatlak este? –kérdezte.
-Nem tudom. Talán. Csak akkor ha a szüleim nem lesznek otthon. –mondtam mosolyogva.
-Most kapok valamit? –kérdezte mosolyogva. Odahajoltam hozzám majd egy hosszú puszit nyomtam az arcán. –Csak ennyit?
-Igen csak ennyit. –mondtam mosolyogva.
-Na ne már.... –makacskodott.
-SungGyu érd be ennyivel. –mondtam. Helyre mentem majd tanulni kezdtem. 10 perc múlva jöttek a többiek is. Aztán megkezdődött az óra. Úgy a közepe felé kihívott felelni. Sikeresen 5ösre feleltem. Amikor helyre mentem megszólalt ChiHoon.
-Tanár úr még jól meg tetszett nézni Michit. –mondta ChiHoon.
-Héé! ChiHoon ne beszélj ilyeneket! Ezzel még viccelni sem szabad. Igaz Park Hye Min kis asszony nagyon szép de tanár vagyok. Nem kezdek ki diákokkal.  –mondta SungGyu. Az óra egyre gyorsabban és gyorsabban telt.
-Michi! Mi van veled? Olyan boldog vagy. –vigyorgott Rachel.
-Nincsen semmi csak.... –mondtam majd éreztem, hogy valaki óvatosan, feltűnés nélkül a kezét a derekmara csúsztatta.
-Michi beszélnem kell veled. Velem jönnél? –kérdezte.

7. fejezet

-Attól még az iskolán kívül udvarolhatok neked. Meg nem mintha olyan nagy korkülönbség lenne kettőnk között. Csak 2 év. –mondta majd megcsókolt. Felhúzott a padra majd maga alá fektetett.
-De ugye nem csak arra kellek? –kérdeztem.
-Nem. Én őszintén szeretlek, kívánlak és beszélni akarok a szüleiddel. –mondta majd megcsókolt.
-Holnap gyere át. –mondtam.
-Mi lenne ha te jönnél át hozzám. –mondta vigyorogva.
-Nem tudom akkor gyere át hozzám suli után. Hogy a szüleimmel beszélni tudj. –mondtam.
-Jó majd veled megyek. Haza kísérlek. –vigyorgott majd megcsókolt.
-Jó. De most mász le rólam. Nem soká jönnek a többiek is. –mondtam.
-Tanulj! Feleltetni foglak. Megnézzem, hogy használod a térképet. –mondta vigyorogva.
-És miből feleltetsz? –kérdeztem miközben leültem a helyemre.
-Miből szeretnéd? –kérdezte.
-Hát.... A legjobban azokat tudom amit tegnap utoljára néztünk át. –mondtam.
-Értem. Szóval Dél-Korea gazdasága. –mondta.
-Igen az. –mondtam.
-Akkor majd abból kérdezek. Meg pár ismétlőt az előző anyagból. Azt tudod? –kérdezte.
-Igen. –mondtam.
-Akkor tanulj! –mondta majd megcsókolt. Visszament a tanári asztalhoz. Én tanulni kezdtem. Egy szót nem értettem majd odamentem hozzá. Elmagyarázta majd amikor elmentem tőle megfogta a derekamat és az ölébe húzott.
-SungGyu.... –mondtam mosolyogva.
-Mi az? –kérdezte. Megéreztem a fenekemnél valami dudorodó és kemény valamit. Aztán rájöttem, hogy az a valami SungGyu férfiassága volt.
-Suli után kanoskodj. –vigyorogtam.
-Bocs.... de olyan csinos vagy ebben az egyenruhában. –mondta vigyorogva.

6. fejezet

Másnap felkeltem majd szokásosan felöltöztem, lementem az étkezőbe, megreggeliztem, fogat mostam és most anya vitt el a suliba. Kiszálltam a kocsiból majd bementem az épületbe. Miért is ne SungGyuval volt az 1. órám. Beléptem a suliba majd a terembe vettem az irányt. Bementem és SungGyut pillantottam meg a teremben ahogy az asztalnál ül és a dolgozatokat javítja. Nagyon furcsáltam, hogy még senki sincs bent a teremben. Én csak leültem a helyemre. Tegnap előtt szarul sikerült egy dolgozatom és tuti feleltetni fog. Ezért átismételtem az anyagot. Egyszer csak azt vettem észre, hogy valaki odalép a pad mellé. Nem néztem fel csak a könyvre koncentráltam. Megfogta a kezemet felnéztem majd SungGyu felült a padra.
-Mit akarsz? –kérdeztem.
-Téged! –mondta.
-Hogy tessék? –kérdeztem.
-Michi. Én szerintem.... szerelmes vagyok beléd! –mondta majd odahajolt hozzám.
-SungGyu kérlek ne.... –mondtam.
-Michi te szeretsz? –kérdezte majd megsimogatta az arcomat.
-Oh.... SungGyu. –mondtam majd megcsókoltam.
-Ezt vehetem igennek? –kérdezte.
-Igen de mi nem lehetünk együtt. –mondtam.
-Miért? –kérdezte.
-Azért mert te tanár vagy én meg csak egy diák. –mondtam.

5. fejezet

-Szóval....? Mit nem értesz? –kérdezte.
-Mindent nem értek. –mondtam.
-Akkor kezdjük az elején. Gyere ülj ide és hozd a tankönyvedet is. –mondta. Odamentem hozzá majd leültem mellé. Ő rám nézett majd felállt. Elkezdte magyarázni az anyagot az első 4 anyagot hamar megértettem. Aztán jött a többi. SungGyu mögöttem volt. Felém hajolt és a két keze mellettem volt. Nyelni is alig bírtam. Aztán leült mellém. Szemeim először a könyvön voltak. Majd kezeire tévedt aztán szemeire és végül ajkaira vándorolt. Beleharaptam ajkamba majd visszanéztem a könyvre. Aztán újra SungGyu szemeire néztem. Ő is rám nézett megnyalta ajkait majd közelebb hajolt hozzám. Én is közelebb hajoltam majd SungGyu összeérintette ajkát az ajkammal. Elvesztettem önuralmamat majd belemarkoltam a hajába. SungGyu felállt, felemelt majd lelökte az asztalról a könyveimet és felültetett rá. Kigombolta az ingemet majd a nyakamat kezdte el csókolni. Átkaroltam a nyakát majd újra megcsókoltam. SungGyu hangosan felnyögött majd ajkamba harapott. Aztán végül megjött az eszem. Eltoltam magamtól SungGyut visszagomboltam az ingemet majd leszálltam az asztalról összeszedtem a könyveimet majd megfogtam a táskámat és kirohantam a házból. SungGyu utánam rohant. Megfogta a kezemet majd magához húzott.
-Kérlek SungGyu hagy.... –mondtam. –Nem kellett volna, hogy megcsókoljalak.
-Kár. Pedig nagyon élveztem. Ja és nem te csókoltál meg engem hanem én téged. –mondta.
-Az most lényegtelen. Nekem most mennem kell. Sajnálom majd találkozunk valamikor.  –mondtam majd elindultam. Haza siettem majd felmentem a szobámba lepakoltam megcsináltam a házimat majd lementem vacsizni.Azután felmentem lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyba.

4. fejezet

-Michi.... –szólalt meg egy ismerős hang. Megfordultam majd megláttam, hogy SungGyu csak egy törölközőben áll előttem.
-Öö.... SungGyu vagyis tanár úr.... –mondtam zavartan.
-Nyugodtan hívj SungGyunak. –mosolygott. Oh anyám.... De cuki mosolya van. –Miért jöttél ide?
-Igenis tanár úr vagyis SungGyu. Csak azért jöttem mert nem értem a tantárgyát. –mondtam.
-Oh értem. Gyere be a dolgozó szobámba. –mondta.
-Nem már épp készültem menni. Gondolom most nincs türelmed hozzám vagyis elmagyarázni az anyagot. –mondtam.
-Nem gyere csak. Van türelmem. –mondta.
-Hát jó. De nem maradhatok sokáig. A szüleim nem tudnak semmiről. A telefonom pedig otthon van. –mondtam.

-Tessék itt van az én telefonom. Hívd fel a szüleidet. –mondta majd odatartotta a telefonját.
-Köszönöm. Csak egy perc lesz. –mondtam. Elvettem a telefonját majd felhívtam anyát. Mondta, hogy csak vacsorára érjek haza. Közben bementem SungGyuval a dolgozó szobájába. Eltűnt egy időre aztán egy hosszú bemelegítő nadrágba és egy izom pólóba tért vissza.
-Kész is vagy? –kérdezte.
-Igen és nagyon köszönöm. Anyukám azt mondta, hogy vacsira érjek haza. –mosolyogtam.

3. fejezet

Amikor odaértem bekopogtam. Majd egy egész aranyos srác nyitott ajtót. Először csak értetlenül nézett rám. Végig néztem rajta és hát.... elég aranyos volt.
-Jó napot! Miben segíthetek? –kérdezte.
-Annyeong! Én Park Hye Min vagyok. Kim SungGyu itthon van? Az egyik tanítványa vagyok. –mondtam.
-Oh persze itthon van. Én Lee Howon vagyok de csak hívj Hoyanak. Gyere be! –mondta. Beljebb mentem majd Hoya a nappaliba vezetett. Leült a kanapéra a többi sráchoz. Én csak megálltam.
-Szia! Mi vagyunk az Infinite. SungGyuval együtt. –mondta az egyik. –Én DongWoo vagyok. Ő SungJong, ő MyungSoo, ő WooHyun, ő SungYeol és SungGyu a tagok.
-Oh értem. Nagyon örülök srácok. –mondtam. –De hol van a tanár úr?
-Hogy SungGyu? Miért hívod tanár úrnak? De ha jól tudom zuhanyzik. –mondta MyungSoo.
-Csak nem engedte meg senkinek, hogy tegezzék így tanár úr. –mondtam.
-Mikor születtél? –kérdezte Hoya.
-1991. Április 14. –mondtam.
-Oh.... Hoya, WooHyun és SungYeol számára akkor szabad az út. –mondta DongWoo.
-Szuper.... Én most megyek is. Nem akarlak titeket zavarni. A tanár úrnak nem hiszem, hogy lenne hozzám türelme. –mondtam.
-Oké. Kikísérjelek? –kérdezte SungJong.
-Nem kell. Kitalálok. –mondtam majd elindultam az ajtó felé.

2. fejezet

Hamar eltelt az óra de csak azért mert tényleg próbáltam a tantárgyra figyelni. Rachel csendben maradt és ő is próbált figyelni. Amikor kicsengetett összepakoltunk majd odamentünk a tanárhoz. Elmentünk a szertárába majd becsukta az ajtót.
-Mégis miért kellett beszélni az én órámon? Óra után nem ért rá? –kérdezte.
-Sajnáljuk tanár úr. Nem akartuk. –mondta Rachel.
-Mi volt ilyen fontos amit közölni kellett egymással? –kérdezte.
-Tetszik tudni pasik meg ilyenek.... –mondta Rachel. Én csak némán figyeltem.
-Mi volt olyan vicces? –lépett elém. Én felnéztem majd gyönyörű barna szemeivel találkoztam.
-Öm.... Tanár úr semmi. Csak Rachel olyat mondott amitől elnevettem magam. Sajnálom tanár úr. –mondtam majd mélyen meghajoltam. –Sajnálom!
-Semmi baj. –mondta majd megérintette a vállamat és mélyen a szemembe nézett. –Csak legközelebb ne forduljon elő.
-Igen is tanár úr. –mondtam.
-Most elmehettek. –mondta. Kisiettünk Rachellel majd bementünk az utolsó óránkra. Hamar vége lett majd haza indultunk. Rachellel elmentünk egy kávézóba megittunk egy tejes kávét majd elindultunk haza. Én inkább a tanár úrhoz vettem az irányt.

1. fejezet

Park Hye Min vagyok de a barátaim csak Michinek hívnak. Fél japán fél koreai vagyok. 1991. Április 14-én születtem Tokióban de Szöulba költöztünk még amikor 4 éves voltam. Egy kicsit nehezen tanultam meg a koreai nyelvet így általános suliban belém kötöttek. Egyébként a szüleim nagyon jó munkát kaptak itt Koreában és a fizetésük is nagyon jó. Így sok fizetést kaptak és elég nagy lábon tudtunk élni. Ezért nem volt valami sok barátom sőt nem is volt. Közép sulira végre megtanultam normálisan a koreai nyelvet. Előkészítős suliba mentem így sokkal jobban erőltették az angolt. Amikor ebbe a suliba mentem teljesen megváltozott az életem. Egy nap amikor felkeltem nagyon fáradt voltam mert egész este tanultam. Felöltöztem az egyen ruhába, lementem, megreggeliztem, fogat mostam és apa elvitt a suliba. Amikor odaértünk kiszálltam a kocsiból majd elköszöntem apától és bementem a suliba. Mivel én előkészítős vagyok így 4 év helyett 5 évet járok suliba. Már a 3. évemet járom ebben a suliban. Szerencsére eddig totál kitűnő voltam fél évkor is és év végén is. Viszont ebben az évben nem értettem egy tantárgyat. A tanár úr is tehet erről meg én is majd a tantárgy is. A tanár úr azért mert olyan helyes pasi és csak 2 évvel idősebb, mint én. Úgy hívták, hogy Kim SungGyu. Olyan rohadt szexi és az az egyenruha rajta is.... Ajaj.... Én azért tehetek erről mert nem figyelek a tantárgyra hanem a pait nézem folyton. A tnatárgy pedig nem tudja lekötni a figyelmemet.
-Ugye milyen jó pasi? –kérdezte Rachel.
-Nézd milyen rajta az egyenruha.... –mondtam.
-Akkor vajon milyen lehet a ruha alatt? Sőt az ágyban? –kérdezte.
-De bolond vagy Rachel.... –nevettem halkan.
-Hölgyeim majd óra után velem jönnének? –kérdezte SungGyu tanár úr.
-Persze tanár úr. –mondtam majd próbáltam figyelni.